Pünkösd a Húsvét dátumától függő mozgó ünnep, amelyet május 10. és június 13. között ünnepelünk. Elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, mivel az ünnep a húsvétot követő 50. napon kezdődik. 

Sok népszokás is kötődik a Pünkösdhöz, amelyek egyik központi eleme a tavasz ünneplése. Ekkorra már minden kizöldül, madárdaltól hangos minden, egyszóval feléled a természet. 

Miről is szól Pünkösd?

Virágok

A pünkösdi népszokásokban fontos szerepet kapnak a virágok, például a pünkösdi rózsa. Selyempapír és zseníliadrót segítségével könnyen elkészíthetjük a pünkösdi rózsa "tartós" változatát.

Készítés közben hallgathatjuk vagy énekelhetjük a Két szál pünkösdrózsa című gyerekdalt.

kép: Pinterest

Hess páva

A hesspávázással elsősorban a székelyeknél lehet találkozni, amikor is a gyerekek maguk közül választanak pünkösdi királyt és királynét, majd kora reggel énekelve jáenak házról-házra a faluban és mindenhol ajándékokat kapnak.

Zöld ágak

A pünkösdi időszak jelentős szertartása volt a zöld ágak házba vitele, amikor is ablakokra, ajtók fölé, a szobák falára frissen vágott zöld ágakat tűztek. A termékenységvarázslás mellett ez egyben védelem is a rontás és a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől, a teheneket pedig frissen vágott nyírfaággal veregettéka jó tejelés reményében.

A fiatal lányok pedig lemetszett zöld ágat vittek a templomba felszentelésre, majd mise után a falun végig vonulva énekes felvonulást tartottak, amikor például a Bújj, bújj zöld ág című dalt énekelték.